Elhatalmasodott a gyűjtőszenvedély

Mára a farmosi fajtagyűjteményében éppúgy megtalálhatóak a világ távoli részeiről érkezett különlegességek, mint a hazai tájakról származó, lokálisan sikeresnek tekinthető, értékes, ám azonosítatlan fajták. Medve Zsolt küldetésének tekinti, hogy tesztelje a fajtákat, és folyamatosan keresi a hazai viszonyokhoz legjobban alkalmazkodott, jól termő és minél ízletesebb fügéket. Tevékenységének másik iránya, hogy a balkonon, cserépben termeszthető, tehát alacsony, kompakt növésű, de mégis jól termő taxonokat is teszteli, válogatja.
Fajtagyűjteményét 2022-ben egy fél hektáros területen hozta létre annak érdekében, hogy családi házuk kertjéből ne szorítsanak ki minden mást a fügék… Fügés blogjára és facebook oldalára folyamatosan kerülnek ki e növénnyel kapcsolatos információk, így nem véletlen, hogy sokan füge vásárlása előtt innen tájékozódnak a lehetőségekről…

Nem minden füge való vegáknak

A füge egy speciális kétlaki növény, amelynek vannak csak nőivarú virágokat tartalmazó változatai – ezek a termő fügék –, és vannak a nő-, és hímivarú virágokat is tartalmazó változatai, a kaprifügék. A termő fügék között vannak olyanok, amelyek beporzás nélkül is beérlelik a terméseiket (partenokarpia), és vannak olyanok, amelyek csak beporzást követően érlelnek fügét. Hazánkban leggyakrabban a partenokarpikus módon fügét érlelő, adriai típusú fügékkel találkozhatunk.
A kaprifügék általában nem termelnek ehető fügét, viszont csak ebben a típusú fügében képesek a fügét beporozni képes rovarok – a fügedarazsak – szaporodni. A füge virágzata igen speciális, serlegvirágzat, ami olyan, mintha egy virágos rét négy sarkát megfognánk, felhajtanánk és batyuba kötnénk, azaz „belül virágzik”…. Ezt a speciális virágzatot csak a fügedarázs képes beporozni, amelynek teljes életciklusa a kaprifügéktől függ, és ez így van fordítva is. Csodálatosan egyedülálló szimbiózis (mutualizmus) ez egy növény és egy rovar között. A fügedarázs a kaprifügében telel át, majd az új nemzedék a téli kaprifügékből kirajzva elkezdi keresni a tavaszi kaprifügét (a kaprifügének ez az egyetlen terméshulláma a háromból, amely pollent is termel), hogy ott letegye a petéit. Amint ezek kifejlődtek úgy közel két hónap alatt, a szárnytalan hím fügedarazsak még a füge belsejében megtermékenyítik a nőstényeket, akik azután kiáramlanak a tavaszi kaprifügékből. Eközben kifelé menet a testükre tapad a pollen. Elkezdik keresni a nyári kaprifügéket, hogy ismét egy újabb generációt hozzanak a világra. A pollen befogadására alkalmas kaprifügék speciális illatanyagokkal vonzzák magukhoz a fügedarazsakat. Ebben az időben válnak fogékonnyá az ehető fügét termelő fügetípusok fügéi is a pollenek befogadására, így ezek is illatanyagokat termelnek, hogy odavonzzák a parányi beporzókat. Ezekben az ehető fügét termelő típusokban azonban eltérő a virágok szerkezete, és az idetévedt fügedarazsak nem képesek benne szaporodni. Beporozzák, majd elpusztulnak a belsejében, ez tehát a fügedarázs életciklusa szempontjából egy zsákutca. Ugyanakkor az ehető füge így finomabb és nagyobb lesz. A parányi beporzó a füge belsejében elpusztul, mert nem képes onnan kijutni. Ezért gyakorlatilag az ilyen füge kicsit „húsos” benne néhány halott darázzsal melyeket a növény egyébként az érési folyamat során egy speciális fehérjebontó enzimmel teljesen lebont, és felszív tápanyag gyanánt. A darazsas füge ezért nem számít vegán tápláléknak, ám a hazánkban megtalálható fügék többsége – mint szó volt róla – partenokarpikus módon beporzás nélkül is beérleli fügéit, és nem találkozik fügedarázzsal. Ez szerencse, hiszen hazánkban egy nagyon kis területet leszámítva nincs jelen a fügedarázs, így ha nem lennének beporzás nélkül is beérő típusok, házikertből nem is tudnánk fügét enni. Botanikai szempontból több más érdekességet is tartogatnak e növények...

A füge most nyerésre áll

A fügék termesztése nem újkeletű hazánkban, Jókai Mór kertjében már az 1800-as évek végén voltak fügebokrok, pedig akkor a -20 fokos téli napok sem voltak olyan ritkák, mint napjainkban. Jó tájolással, védett fekvésbe ültetve, vagy téli takarással igen nagy hidegeket is kibírtak ezek a növények, ám az tény, hogy amióta a klímaváltozással enyhültek a teleink, e sajnálatos folyamatnak a füge az egyik nyertese lett. Egyre több kertben megtalálhatók, hiszen a mediterrán vidékek időjárásához kezdenek hasonlítani nálunk is a körülmények, így napjainkban már gyakorlatilag mindenféle téli védelem nélkül is áttelelnek a fügék, tehát termesztésük egyre egyszerűbbé válik.
-„Amennyiben huzamosabb ideig mínusz 15 foknál hidegebb van, akkor a füge tövig visszafagyhat, de azért ahhoz nagyon hideg kell, hogy a föld alatti része is teljesen elpusztuljon, tehát többnyire a legrosszabb esetben is tőről újra kihajt a növény.
Ezért vannak olyan fügefák, amik akár 100 - 200 évnél is idősebbek lehetnek, mégis csak 50-60 évesnek tűnnek, azért, mert korábban többször tövig visszafagytak. A növény hamar regenerálódik és terem, mert a füge az egyéves és az aktuális évi új hajtásokon hozza a gyümölcsét.
A füge természetes növekedési formája bokor, azaz már tőből sokfelé elágazik, de tudatos metszéssel fává is nevelhető. A bokor forma azért is előnyösebb, mert fagykár esetén sokkal nagyobb az esélye a túlélésre, ha egy növénynek több törzse van, mintha csak egy…
A hazánkban megtalálható fügefajták között igen nagy a káosz a fajtaazonosság tekintetében, aminek az az oka, hogy a füge hajlamos a rügymutációra, ágmutációra. Emiatt fordulhat elő, hogy egy bokor egyik ágán megváltozott tulajdonságú rész jött létre, amit leszaporítanak. A füge esetében ezért nem teljesen igaz az, hogy vegetatív szaporítással az anyanövénnyel teljesen megegyező genetikai állományú új egyed jön létre. A hivatalos magyar fajtajegyzékben csak két fügefajta található, ehhez képest rengeteg különböző levélformájú, és gyümölcsű fügével találkozhatunk országszerte” – mondta Medve Zsolt, akinek jelenleg 186 különböző változat található a gyűjteményében.

Többféle típusa van

-„A füge (Ficus carica) fajon belül több típus, és körülbelül 700-800 fajta létezik. A füge beporzását a fügedarázs tudja csak elvégezni, mert a nagyobb méretű beporzó rovarok egyszerűen nem férnek be az alján látható serlegnyíláson. Fügedarázs hazánkban a Mecsek környékén él, ezért itt virágzik is a „fügedarázs turizmus”, hiszen az olyan gyűjtők, akiknek például szmirnai típusú fügéik vannak, csak e darazsak segítségével tudnak termést érlelni. A rajzáskor a gyűjtők hazavisznek olyan hajtásokat, amin kis fügék, gyakorlatilag virágok vannak, és ezeket rákötik a saját fügebokrukra bízva abban, hogy az ebből kirajzó fügedarazsak megtermékenyítik a virágokat. A szmirnai típusú növény beporzás és megtermékenyítés híján is megnöveszti a fügéit, viszont ilyen esetben a gyümölcsök lepotyognak még érés előtt.
A kaprifüge pedig egy hímvirágú típus, ebben telelnek át a fügedarazsak, melyek egész életciklusa a növényhez kötött. A kertészetekben kapható füge növényeknek pedig szinte száz százaléka ezért adriai típusú, mert a kereskedők is tudják, hogy fölösleges olyan típust szaporítani itthon, ami nem terem majd. Ezért csalódnak sokan, akik Horvátországban, vagy Görögországban megkóstolnak egy fügét, hoznak hajtás belőle amit meggyökereztetnek, de azt tapasztalják, hogy még 15 év múlva sem hoz termést, hiszen az nem parthenokarp típus volt…
A kereskedelmi forgalomban kapható füge gyümölcsök többsége Törökországból származik, és szmirnai típus, melyeknél sikeres volt a megporzás. Ezek általában ízletesebbek, mint az öntermékeny, hazánkban elterjedt változatok” -említette a szakember.

A fügék érdekes élete

A fügékből van egyszer és kétszer termő típus is. A kétszer termőkön április körül megjelennek a picike kis fügék, előbb, mint a levelek. Ez a még a virágzási stádiumban lévő füge elkezd növekedni, majd egyszer ez a folyamat megáll és érni kezd. A füge az nem egyetlen gyümölcs, hanem a belsejében több száz, akár ezer picike virág van, és ezért ezek, hogyha elkezdenek beérni, akkor olyan, mint egy miniatűr befelé fordított szőlőfürt. Ha félbevágjuk akkor látható is ez a furcsa, „belül virágzás”. Az érés július-augusztusra várható, de eközben meg már megjelennek a másodtermés apró fügéi, amelyek majd szeptember-október környékén fognak beérni.
A világon több helyen is vannak füge nemesítési programok, de emellett nagy hangsúlyt kapnak a rügymutációkból kialakuló új változatok szelekciói is.
Medve Zsolt is folyamatosan teszteli a fajtákat. Mint mondja, fagyálóság tekintetében nagy különbség nincs a fügék között. Hazánkban a legfontosabb szempont egy fajta értékelésénél, hogy korai érésű legyen, mert az ősz nálunk hűvös, tehát a késeiek nem biztos, hogy beérnek.
Vannak fajták, amelyeknél a termés reped, ez előnytelen, mert akkor megecetesedik, és a bokron megrohad a füge. A magas cukortartalom, az alacsonyabb nedvességtartalommal párosulva előnyös, ezek a fajták jól aszalhatók.
A füge szaporítható zöld dugvánnyal, némelyik akár vízben gyökereztetéssel is, de általában a fásdugványozás a legeredményesebb.

Nem problémás növény

Talajban nem válogatós a füge, de a jó vízáteresztő képességű földet kedveli. Fontos számára a közvetlen napfény, árnyékban a termésmennyisége csökken, vagy akár nem is terem. A szeles helyeket nem szereti, ezért egy házfal, vagy kerítés déli, azaz napos, meleg és szélvédett oldala tökéletes számára.
Az évi csapadékigénye 400-600 mm körül van, ez egyébként hazánkban nagyjából adott, csak nem egyenletes elosztással, úgyhogy leszámítva nyári kánikulákat, öntözni sem feltétlenül szükséges. A metszése azzal rontható el, ha az ágvégeket elkezdjük levagdosni, pont, ahol teremne. Az idősebb részekből tőből távolítsuk el ritkítási és ifjítási céllal, említette a „Fügés ember”.
-„Ma  már nem igaz, hogy a fügének nincsen kártevője, sajnos egyre több telepszik meg, az enyhe teleknek és a meleg nyaraknak köszönhetően. Az egyik legközismertebb kártevője a füge-levélmoly. A termésben nem okoz kár, igazából esztétikai probléma ennek a megjelenése. A hangyák is nagyon szeretik a fügét, és sok mindent nem tudunk ellenük tenni, megtizedelik a termést, de nem biztos, hogy érdemes permetezni ellenük. Egyes fügefajták gyümölcse repedésre hajlamos, ekkor gyümölcslegyek, muslicák jelennek meg, belepetéznek, ettől lehet kukacos a füge” – mondta a gyűjtő.

Fügét a kertbe és a pohárba, tányérra

A füge leveléből nagyon kellemes vaníliás-kókuszos ízű szörp készíthető. A füge gyógyhatását régóta kutatják főleg a vércukorszint beállítással kapcsolatos jótékony hatása ígéretes.

Fügegolyó
Hozzávalók a fügegolyóhoz: 20 dkg aszalt füge, 20 dkg méz, 20 dkg darált dió, 10-30 dkg darált háztartási keksz (attól függ, mennyit vesz fel, hogy mennyi leve volt a narancsnak), 0.5 teáskanál őrölt fahéj, 1 db narancs leve.
Fügegolyó elkészítése: Az aszalt fügét vágjuk darabokra, majd öntsük le annyi forrásban lévő vízzel, hogy éppen ellepje. Amíg az aszalt füge megszívja magát vízzel, addig daráljuk le a diót, és a háztartási kekszet. Amint megvagyunk mindezzel, a megázott aszalt fügéről öntsük le a vizet, majd tegyük forgókéses aprítógépbe, és daráljuk össze. Ezután öntsük egy tálba, majd adjuk hozzá a mézet, a darált diót, a fahéjat és az egy narancs kifacsart levét. Ezután kevergetés mellett kezdjük el adagolni a darált kekszet mindaddig, amíg összeáll egy olyan masszává, ami már formázható, és elválik az edény falától. Ha készen vagyunk, és van egy szép, nagy diós-mézes fügegombócunk, akkor tekerjük folpack fóliába (frissentartó fólia), majd tegyük a hűtőbe egy órát pihenni. Ha eltelt az egy óra, akkor szedjük elő, csomagoljuk ki, majd formáljunk belőlük diónyi golyókat. Ezeket beleforgathatjuk darált kekszbe, csokoládé darába, vagy színes cukorforgácsba.

Fügelevél tea
Hozzávalók: egy evőkanálnyi szárított, aprított fügelevél, víz, citromlé és méz ízlés szerint. 250 ml forró vízben 5 percig áztassuk a szárított füge leveleket, majd szűrjük le és miután 50 ^oC alá hűlt ízesítsük.

Mediterrán fügés saláta
Hozzávalók: 20 dkg zöldbab finomra vágva, 6 db kisebb füge negyedelve, 1 kisebb lilahagyma, mozzarella golyócskák lecsepegtetve, darabolva, 20 gramm mogyoró durvára vágva, pirítva, 30 gramm vegyes saláta rukkolával, kis marék bazsalikom levél tépkedve, 1 teáskanál morzsolt kakukkfű 3 evőkanál balzsamecet, 1 evőkanál áfonyalekvár, 3 evőkanál extra szűz olívaolaj, őrölt bors, koyhasó. Egy lábas forrásban lévő enyhén sós vízben a zöldbabot forraljuk 2-3 percig, majd hideg vízben lehűtjük, lecsepegtetjük és konyhai papírtörlőn szétterítve hagyjuk megszáradni. Amíg a bab szárad, durvára törjük a héjától megtisztított pirított mogyorót.
Következő lépésként elkészítjük az öntetet. Ehhez egy kisebb üvegben keverjük össze az olívaolajat, a balzsamecetet, az áfonya lekvárt, némi sót és őrölt borsot, meg a morzsolt kakukkfüvet. Alaposan keverjük össze az öntetet, és hagyjuk pihenni egy kicsit. A mozzarellát csepegtessük le, majd vágjuk nagyjából 1-1,5 centis kockákra. Tegyük egy kis tálba, és enyhén sózzuk, borsozzuk. Alaposan szórjuk meg apróra vágott bazsalikommal a mozzarella kockákat. Keverjük össze, és hagyjuk, hogy a szárított bazsalikom megszívja magát a mozzarellán lévő nedvességgel.
Tálaláskor a tál aljára szórjunk vékony rétegben durván tépkedett friss salátakeveréket. Erre rendezzük el szépen a zöldbabot, a tetején osszuk el az előzőleg vékony csíkokra vágott lila hagymát és a negyedekre vágott fügét. A fügék között osszuk el a bazsalikomos mozzarella kockákat, majd szórjuk meg a durvára tört pirított mogyoróval. A tetejét evőkanálról csorgatva locsoljuk be az áfonyalekváros öntettel.

Fügeszalámi
Hozzávalók:: 1-2 evőkanál balzsamecet, 1 dl vörösbor, 3 dl szőlőlé, 20 dkg aszalt füge 10 dkg aszalt datolya, 3-4 kocka aszalt gyömbér (kisebb darabokra vágva), 15 dkg pirított dió durvára vágva, 5 dkg pirított mandula durvára vágva, 6 dkg zabpehely, 1 rúd vanília kikapart belseje, 1 csipet reszelt citromhéj, 1 csipet reszelt narancshéj, 1 csipet ánizsmag (egész), 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 csipet őrölt szerecsendió, fél mokkáskanál konyhasó.
Az aszalt fügékről levagdossuk a megkeményedett szár részeket. Ezután negyedeljük őket, majd tegyük egy kisebb lábasba. Daraboljuk mellé az aszalt datolyát és a gyömbér kockákat is. Öntsük nyakon a vörösborral és a balzsamecettel, majd lassú tűzön főzzük addig, míg fel eszi a füge az összes lét maga alól. Ha ez megvan, hagyjuk picit hűlni, aztán botmixerrel pépesítsük. Ekkor jöhet hozzá a szőlőlé. Ezzel tegyük vissza a tűzre, és folyamatos kevergetés mellett főzzük addig, míg sűrű, tejbegríz állagú lesz. Meglepő, de az aszalt füge még a ráöntött szőlőlevet is mohón magába szívja. Adjuk hozzá az összes fűszert, az előzőleg durvára vágott és megpirított diót, mandulát, valamint a zabpelyhet is. Formáljunk belőle egy hengert. Ahogy óvatosan feltekerjük a sütőpapírt, úgy tudjuk folyamatosan formálni. Amikor nagyjából egyenletesen vastag mindenhol, a sütőpapír két végét csavarjuk össze. Ezzel a csavaró mozdulattal tudjuk folyamatosan tömöríteni a szaláminkat. Ha készen van, tegyük hűtőbe és hagyjuk egy éjszakát pihenni. Rendkívül sokáig eláll hűtőben, ám folyamatosan szárad ki, így ahogy telik felette az idő, egyre keményebb, tömörebb lesz. Akárcsak egy igazi szalámi.

fotók: Medve Zsolt (fugesember.hu, eztfaldfel.hu)