KERTINTERJÚ - Kertünk ékszere a mocsári hibiszkusz

Kiss Fábián – Bíró Máté (szerk.)
A mocsári hibiszkusszal először a Tóalmási Andrásy kastély kertjében találkoztam 2016-ban. Számomra elképzelhetetlennek tűnt a növény, szinte hihetetlen látvány volt: egyetlen hajtás tetején, mintha koronát viselt volna, egy tányérnyi virág nyílt, amely mögött több száz apró bimbó zsúfolódott össze. Azóta sok helyen láttam már ezt a különleges növényt – parkokban előkertekben sőt még álatkertek sétányain is találkoztam velük. Annak érdekében, hogy mindenki sikeresen neveljen mocsári hibiszkuszt megosztom a személyes tapasztalataim az olvasókkal. 2024 tavaszán vásároltam az első mocsári hibiszkusz töveket Miheller Balázs (Nagykörűi virágkertésztől). Már ekkor is csodálattal töltött el mennyi színben méretben és formában tenyészik ez a virágos növény.
Attachment Image

1. A talaj előkészítése és megmunkálása!

Ha valaki úgy dönt, hogy mocsári hibiszkusz nevelésére adja a fejét, fontos tudnia, hogy a jól megmunkált talaj a sikeres hibiszkusznevelés egyik legfontosabb titka. Előzetesen, az ősz folyamán a rendelkezésünkre álló terület talaját felássuk, majd szerves trágyát dolgozunk bele. Tavasszal rotációs kapával átforgatjuk a területet, végül gereblyével elegyengetjük a talajt, hogy egy asztallap simaságú felületet kapjunk. A jó vízáteresztő képességű talajok ideálisak a mocsári hibiszkusz nevelésére, a kissé kötöttebb talajú területeken pedig komposzttal javíthatjuk a talaj minőségét.

 

2. Mikor és hová ültessünk mocsári hibiszkuszt?

A mocsári hibiszkusz azon kevés növények közé tartozik, amelyek a tűző napon is szépen fejlődnek. Kifejezetten fényigényes növény, emellett vízigénye is nagy, ahogyan arra a neve is utal. Árnyékos helyen lassabban fejlődnek, és a virágzás is elmaradhat. Az idősebb bokrokat 4–5 évente érdemes átültetni és tőosztani, ennek optimális időpontja április első hetére tehető. Az átültetést legkésőbb április 15-ig érdemes befejezni, mivel a föld alatt éledező rügyek ekkor már kihajtásnak indulnak, és a későbbi ültetés során könnyen letörhetnek.  Érdekességképpen megjegyezném, hogy a 2024-ben telepített töveim közül néhány fajta már 2025. április 20-án mintegy 10 centiméteres hajtást nevelt. Optimális esetben a mocsári hibiszkusz kihajtásának időszaka május 1. és 15. közé esik. Előfordulhatnak azonban szélsőséges példák is: a 2025-ös év májusa kifejezetten hűvös volt, így néhány fajtám az élet jelét nem mutatva csak június 4-én hajtott ki. A türelem hibiszkuszt terem. Az ültetést követően növényeinket rendszeresen öntözzük. Amikor a talaj éjszakai hőmérséklete eléri a 20 °C-ot, növényeink robbanásszerűen kezdik meg növekedésüket.

3. Ültetési mélység és tőtávolság!

Az ültetés kérdésével érdemes külön is foglalkozni, hiszen nagymértékben ettől függ, hogy a hibiszkuszunk a téli időszakot biztonságosan átvészeli-e. Ültetéskor mércének használhatunk egy 12 literes vödröt, vagy készíthetünk körülbelül 40×40 cm mélységű és szélességű gödröt. A gödör alját még ásóval tovább lazíthatjuk, hogy a gyökerek mélyre hatolhassanak. Függetlenül attól, hogy szabadgyökerű vagy konténeres növényt ültetünk, érdemes szem előtt tartani egy alapvető szabályt. A mocsári hibiszkusz – a burgonyához hasonlóan – a talajban, rügyek formájában telel át. Ha azt szeretnénk, hogy növényünk minden évben biztosan kihajtson, célszerű 10 centiméterrel mélyebbre ültetni, mint a korábbi helyén volt. Ez azért fontos, mert így több élő rügy kerül a föld alá, amelyekből tavasszal új hajtások fejlődnek. A téli időszakban a föld feletti rügyek elfagynak, csak a talaj alatt lévő rügyek élik túl a hideget.

Tőtávolság: Egy egy száras, szabadgyökerű mocsári hibiszkusz általában 3–6 rügyet tartalmaz. Kedvező körülmények között már az ültetés évében 3–4 új hajtással örvendeztet meg, az ezt követő években pedig akár kétszeres szaporodással is számolhatunk. Éppen ezért a mocsári hibiszkusz az ültetést követő első három évben gyorsan terjeszkedik, így a javasolt ültetési távolság 80 centimétertől 1 méterig terjed.

Ez első hallásra soknak tűnhet, azonban a növények teljes kifejlődésük után valóban ennyi helyet igényelnek. Ha ezt nem vesszük figyelembe, a kert hamar túlzsúfolttá válik.

 

4. Mit érdemes tudni a tápanyagutánpótlásról és növényvédelmi feladatokról?

 A telepítést megelőző évben érdemes a talajt szerves trágyával vagy komposzttal feltölteni. A kihajtást követő időszakban a növények leveleit két hetente permetezhetjük olyan készítményekkel, mint a Greenman Agro, a Wuxxal vagy a Woldunger. A tápoldatokat az előírt töménységben vízzel feloldva nemcsak lombra permetezhetjük, hanem a növény gyökérzónájába is öntözhetjük. Olyan készítményeket érdemes választani, amelyek káliumban gazdagok, és elősegítik a generatív, azaz virágzás irányú fejlődést. Ennek köszönhetően a virágzás élénkebb lesz, a magok érését is támogatjuk, és növelhetjük a növény télállóságát.

Mint minden termesztett dísznövénynek, a mocsári hibiszkusznak is vannak kártevői és kórokozói: atkák, hernyók, poloskák, verőköltő bodobácsok és földi bolhák. Ellenük a mezőgazdasági boltokban kapható, szakemberek által javasolt készítményekkel védekezhetünk, például a Mospilan nevű készítménnyel. A védekezés során egyidejűleg a lombtrágyákat is kijuttathatjuk, így a növények egyszerre kapnak védelmet és tápanyagot. Azokban a kivételes esetekben, amikor magról nevelünk mocsári hibiszkusz-palántákat, számolnunk kell a palántadőlés veszélyével. Ennek megelőzése érdekében rézkészítmények alkalmazása javasolt.

 

5. Mikor és milyen gyakran kell öntözni a mocsári hibiszkuszt, és mikor kezdődik a virágzása?

Az ültetést követően a mocsári hibiszkusz töveinket beiszapoló öntözésben részesítjük. Erre azért van szükség, hogy a megkurtított gyökerek növekedése meginduljon, és a talajban található tápanyagok felvétele is könnyebbé váljon.

A mocsári hibiszkuszok vízigényes növények, ezért a vegetációs időszakban, eső hiányában naponta kétszer – reggel és este – érdemes öntözni őket. Lehetőleg a vizet a növény gyökeréhez juttassuk, ne a levelekre, mert a nedves lomb gombás betegségek megjelenését okozhatja. Ha a hibiszkuszok sorba vannak ültetve, célszerű egy keskeny árkot készíteni, hogy az öntözés során a víz közvetlenül a gyökerekhez jusson, és ne folyjon el a talaj felszínén.

A hibiszkusz virágzása későn kezdődik: május a vegetatív növényi részek, a leveles hajtások fejlődésének időszaka. Június végén indul meg a bimbók kialakulása, amit folyamatos, intenzív öntözés kísér.

A legkorábban virágzó fajták július 20. körül bontják első virágaikat. Minden virág csupán egy napig él, másnap elhervad. Egy kifejlett mocsári hibiszkusz akár 300 virágot is hozhat, így a virágzás időszaka másfél–két hónapig is eltarthat, a fő virágzási csúcs általában augusztusra esik. Ha az ősz hosszúra nyúlik, a hibiszkuszok szeptemberben is nevelhetnek virágot. A hibiszkuszokat április végétől szeptember 15-ig öntözzük.

A mocsári hibiszkuszok kifejlettkori magassága változó. A fajtanévvel ellátott, hibrid fajták általában 80 centiméter és másfél méter közötti magasságot érnek el. A magról nevelt példányok ezzel szemben akár 170–220 centiméter magasra is megnőhetnek.

Ahogy közeledik az ősz, az öntözést befejezzük, a növény tápanyagai pedig a rügyekbe áramlanak. A fagyok beköszöntével a föld feletti részek elhalnak, ezzel megkezdődik a nyugalmi időszak.

A termesztés során három alapszínnel találkozhatunk: piros, fehér és rózsaszín, valamint ezek átmeneteivel, amelyeket kimérának nevezünk. A nemesítők munkájának köszönhetően ma már barackvirág-színű, ciklámen és bicolor fajtaváltozatok is elérhetők. A hibiszkusz virágai nemcsak színükben, hanem méretükben is változatosak. A legkisebb virágok átmérője körülbelül 20 cm, de találkozhatunk 26–32 cm átmérőjű, nagyobb virágokkal is. Formájuk szerint lehetnek egyszerűek, szimplák vagy telt virágúak.

 

6. Hogyan történik a mocsári hibiszkusz szaporítása, és mire kell figyelni a beporzás és a magérlelés során?

A mocsári hibiszkusz szaporítása többféle képen is történhet: magvetés útján, zöld dugványozással és tőosztással.

A magvetésből származó növények egyedei heterogén álományúak, nem azonosak az anyanövényel, ezt a módszert leginkább a növénynemesitők és kiváncsi hobbi kertészek alkalmazzák. A második módszer a zöld dugványozás, ez a módszer megfelelő, az anyanövényel azonos növényeket kaphatunk ebben az esetben az időzítés a fontos. A mocsári hibiszkusz vegetációja hajtás növekedése későn kezdődik meg május első heteiben szaporítani azokat a friss hajtásokat használhatjuk melyek hosszúsága elérték a 15-20 cm és ceruza vastagságúak, a friss hajtásokat levágjúk és szaporitó közegbe tesszük. A legegyszerűbb módszer, ha jó víz áteresztő talajba vagy tőzegbe szúrjuk a dugványokat arra figyeljünk hogy sose öntözzük túl őket de a talajt folyamatosan nedvesen tartjuk és sose hagyjuk kiszáradni  ha mindent sikeresen csinálunk egy két hónap elteltével életképes új egyedeket kaphatunk. Ami még fontos lehet a megfelelő hőmérséklet 20-22 celsius hőmérséklet biztosítása. A kereskedelemben kapható fajtanévvel ellátott fajtákat ezzel a módszerrel állitják elő.

  A mocsári hibiszkusz ültetését április első heteiben érdemes elvégezni, az esetek többségében tőosztással szaporithatjuk. A tőosztáshoz használt szerszámok a következők: metszőooló, furkó, ásó.  Fontos tudni, hogy a tőosztás csak akkor lehet sikeres, ha a töveket az ásás előtt alaposan beöntözzük. Az átnedvesedett tövek könnyebben szétválaszthatók.

A tőosztás során ásóval körbeássuk a hibiszkusz töveket, hogy minél nagyobb gyökértömeggel emelhessük ki őket. Ezután az előző évi szárrészek mentén 3–4 részre vágjuk a töveket, így egyszerre megfiatalítjuk a növényeket is.

A palántázó furkóval az összegubancolódott gyökereket óvatosan kiszabadíthatjuk, míg a metszőolló a gyökerek kurtításában nyújt segítséget.

A beporzás a magérlelés előszobája. Ezzel elsősorban azok a lelkes kertészek foglalkoznak, akik új színeket vagy különleges levélformájú növényeket szeretnének létrehozni.

A beporzást a reggeli órákban, lehetőleg 7–8 óra között érdemes elvégezni, mivel ekkor a bibe még életképes, és képes befogadni egy másik növény pollenét. Válasszunk ki egy apa- és egy anyanövényt, majd az apanövény pollenjét ecsettel vagy kézzel vigyük át az anyanövény bibéjére.

Sikeres megporzás esetén az elhervadt virág helyén egy kis dudor, azaz a magház kezdemény kezd kialakulni. A magház teljes beéréséhez általában egy–másfél hónapra van szükség. Amikor a magtokok beérnek, barnára színeződnek és szétnyílnak. Ekkor metszőollóval levágjuk őket, és a magokat papírzacskóba gyűjtjük.

7. Hogyan metsszük a mocsári hibiszkuszt, és miként biztosíthatjuk a sikeres teleltetését?

A mocsári hibiszkusz metszését március végére, április első napjaira érdemes időzíteni. Az elszáradt szárrészeket a talajtól körülbelül 20 centiméter magasságban vágjuk vissza.

Gyakori hiba, hogy a töveket már ősszel, az elvirágzást követően visszametszik. Ez veszélyes lehet, mert a még zöld hajtásokba az esővíz bejuthat, és a tél folyamán kialakuló erős fagyok akár a növény teljes pusztulását is előidézhetik. Éppen ezért a metszést kizárólag tavasszal végezzük el.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy hazánkban a mocsári hibiszkusz teljesen télálló. Csupán az ősszel ültetett, konténeres növényeket érdemes vastagon földdel feltölteni vagy mulccsal takarni a biztonságos áttelelés érdekében.

Bárki, aki kedvet kapott a mocsári hibiszkusz neveléséhez, bátran alkalmazhatja az itt leírt gyakorlati tanácsokat.

banner
banner
banner
banner
banner
banner
banner
banner
banner
banner
banner