Mikor és hogyan jött létre a kert?

A kertészkedés mindig is közel állt hozzám, kisgyermek korom óta sok időt töltök a kertben. Régebben ez inkább a nagyszüleimnél valósult meg, mert az otthoni kertünk nagyon kicsi. Azonban 2015-ben hozzájutottunk a szomszédos telekhez, ahol leginkább veteményeztünk, és fenntartottuk az ott jelenlévő csekély virágost. Már ekkor is szerettem és gyűjtöttem a növényeket, ekkor még leginkább a kaktuszokat, amelyek elfértek egy kis ablakpárkányon. Aztán az évek során egyre több növényem lett, és a kertben lévő virágoságyást is birtokba vettem, amit hamar ki is nőttem, és egyre több területet kezdtem elfoglalni a kertből. 2021-ben megépült az első növényházam, ahol a trópusi növények kaptak helyet. 2022-ben a kert egyes kis részein kialakított ágyásaim már majdhogynem összenőttek, ekkor vettem át a kert fölött az irányítást, és terveztem meg a jelenlegi arculatát. A terület folyamatosan fejlődik, és mindig jön egy új ötlet, ezért folyamatos az átalakítás és a bővítés.

Mi a célja, milyen növényeket lehet itt megtekinteni?

A kertem célja az, hogy általa bemutassam a növényvilág lenyűgöző sokszínűségét, a növények szépségét, gazdagságát és nélkülözhetetlenségét. Örömmel látom, hogy mióta egyre több növényem van, a kertben megjelent az élet, ahogy ez célom is volt. A különböző virágzó évelők, bokrok, fák táplálékul és menedékül is szolgálnak az élőlényeknek.  Számtalan rovarfaj, madarak, békák, sünök otthonául is szolgál a terület.

A kert legrégebben művelt területe a parasztudvar, amely hangulatát hagyományos, falusi kertekre jellemző virágok idézik meg, olyanok, amelyek generációk óta díszítik a vidéki portákat. Itt helyet kapnak a klasszikus évelők és egynyáriak mint például a margaréta, őszirózsák, tulipánok, liliomok, rézvirág, muskátli. Ezek nem csak szépek de felidézik a régi nyarakat, a gyermekkor illatát.

A kert legcsendesebb és legárnyékosabb részében helyezkedik el a japánkert, ahol távolkeleti növények, japánjuharok, árnyékliliomok, tűlevelűek kaptak helyet. A napos, meleg területekre helyeztem el a sziklakerteket, télálló kaktuszokat, illetve a mediterrán stílusú kertrészt. Egyik kedvencem az árnyékot adó fák alatt elhelyezkedő ágyás, ahova különleges évelőket, télálló orchideákat, páfrányokat és sok mást telepítettem.

A kert szívét adja a trópusi ágyás. Itt banánok, elefántfülek és különböző trópusi növények vannak kiültetve a nyári szezonra. Ez egy igazi dzsungel. Nem is beszélve az üvegházakról, ahol egyéb érdekességeket fedezhetünk fel.

Jelenleg folyamatban van egy növényrendszertani gyűjtemény kialakítása, ami a zárvatermő növények rokonsági viszonyait mutatja be nagyvonalakban.

Van-e a kertnek valamilyen különleges növénye, növényei?

A legkülönlegesebb növényem a Titánbuzogány (Amorphophallus titanum), amely a kontyvirágfélék családjába tartozik, és Szumátrából származik. Különlegessége a hatalmas virágzata, ami elérheti a 3 méteres magasságot is. Virágzáskor dögszagot áraszt, amivel odacsalogatja a beporzóit, ugyanis a lebontó szervezetek, például döglegyek porozzák be. Habár az ő virágzására még jó pár évet várhatok, ha egyáltalán sikerül addig felnevelni ezt a roppant igényes növényt, már a nemzetség más fajai megörvendeztettek szép, de annál inkább büdös virágukkal.

Mit szeretsz leginkább a kertben?

A kert számomra nem csak a munka, hanem megnyugvás és kapcsolódás a természethez. Szeretek kiülni a növények közzé, és figyelni a természetet, nézni a pillangókat, hallgatni a madarak csicsergését, a békák kuruttyolását. Alkonyatkor a virágágyások körül szorgoskodó rovarok között gyakran megjelennek a denevérek zsákmányra várva. Szerintem ez az amiért megéri kertészkedni, egy olyan helyet teremteni, ahol a természet körülvesz.

Mikor és hogyan látogatható a kert, kiknek ajánlod?

A kert nyáron a legszebb, mikor az évelők többsége már virágzik és a trópusi növények is regenerálódtak a téli pihenés után. Szívesen látok bárkit, akit érdekelnek a növények, és szeretik a természetet. Előzetes egyeztetés után június és szeptember között látogatható.