És a sok között még egy kiemelkedő érv, ami a csírazöldség és mikrozöldség termesztés mellett szól: nincs még egy ilyen rövid és gyors kertészeti kultúra, ahol a vetéstől számított 6-14 nap alatt kész a termény, és a termék már eladható…

Csíra, vagy mikrozöldség?
Hazánkban először a csírák fogyasztása terjedt el, de napjainkban már sok kedvelője van a mikrozöldeknek is. Az alapvető különbség, hogy a csíráknál a kis hajtást, a gyökeret és a magot is elfogyasztjuk, valamint a csíratermesztésnél vízkultúrában termesztenek, talajjal nem is találkozik a növény. 
A mikrozöldek a csíráknál fejlettebb állapotúak, kókuszrostban, vagy kenderrost paplanon nevelkednek, és erről levágva kerülnek forgalomba, azaz a szárat és a levelet tartalmazza a termék, a gyökeret nem. Bizonyos mikrozöldeknél (koriander, napraforgó) a maghéj még rajta lehet a kis növényeken, de a legtöbb fajnál ez leesik mire vágásra és csomagolásra kerül a mikrozöld. 
A mikrozöldek a magok csírázását követő szakaszban (általában 6-14 nap) fejlődő apró növénykék. Már megjelentek rajtuk az első sziklevelek és az elsődleges levélformák csak ez után bukkannak elő. Méretükhöz képest magasabb, koncentráltabb tápanyag, vitamin-, és ásványi anyag tartalom jellemezi ezeket. Szemet gyönyörködtető élénk színük, és kedvező táplálkozástani hatásaik miatt a mikrozöldek kiemelt helyet érdemelnek a tányérjainkon és az ízviláguk is nagyon jellegzetes. Termesztésük fenntartható, minimális a területigényük, és teljesen vegyszermentesen nevelhetők.

Egy budapesti lakásból indult
Mezey Tamás korábban is készített saját részre mikrozöldeket, ám két éve kezdett el ezekkel kereskedelmi mennyiségben foglalkozni. Igazi „urban farmer”, hiszen budapesti lakásában indult a történet, de ma már Szigethalmon növekednek a mikrozöldek egy külön erre a célra átépített melléképületben. Jó példája ez a több lábon állásnak, hiszen fesztiválok színpadi díszleteivel is foglalkozik a termelő, és a fesztivál szezon pont abban a három nyári hónapban van, amikor a mikrozöldek iránt lecsökken a kereslet.
A mikrozöldeket ősztől keresik a vásárlók, majd egész télen nagy az igény erre a prémium termékcsoportra, tavasz vége felé pedig csökkenni kezd a vásárlói érdeklődés, ahogy egyre több szezonális zöldség jelenik meg a piacon, mondta Mezey Tamás.
A mikrozöldnek jobbak a beltartalmi értékei, mint a csíráknak, ezért döntöttek a mikrozöld termesztés mellett. A család tagjain kívül egy alkalmazott segíti a munkát a termesztésben és egy a piaci értékesítés során, említette a termelő.

Kicsi helyiség, nagy beruházási igénnyel
A termesztés körülbelül 40 négyzetméteres, klimatizált kis épületben zajlik, ahol polcokon négy emelet magasságban helyezik el a tálcákat. Ideálisabb lenne páratartalom szempontjából, ha ritkábban lennének a növények, mert így bizonyos fázisban túl sok pára termelődik. A pára ellenére a gyors növényállomány cserélődés miatt nincs ideje megjelenni a penészeknek. Egy másik kisebb épületben pedig búzafű terem, melyet préselve értékesítenek a piacokon frissen “shot”-ként (4 cl), vagy fagyasztva 24 adagos jégkocka zacskókba (3 dl) töltve. 
A mikrozöld termesztés egy nagyon munkaigényes kultúra, a kertészet igazi „kézműves szektora”. A termesztő helyiség berendezése és gépesítése körülbelül három millió forint befektetést igényelt (fűtés, klíma, LED-es fénycsövek, páramentesítők, mikro ventilátorok, salgó polcok, termesztő edényzet, valamint a rozsdamentes mosogatórész). Emellett szükség volt egy kisteherautóra, hűtőkre, fagyasztókra, valamint tavaly egy 9 kilowattos napelem rendszerbe is beruháztak hárommillió forintért. Ez várhatóan teljesen klíma semlegessé teszi a termesztést, hiszen amit nyáron betáplálnak pluszban az elektromos hálózatba azt télen visszaveszik, így várhatóan nullára esik majd vissza az elektromos áram költsége. Mindent összevetve (az épület értékét is beszámítva) bő 20 millió forint körüli a beruházás, aminél 10 éves megtérüléssel terveznek. Mindent önerőből hoztak létre, hiszen ez egy annyira speciális ága a zöldségtermesztésnek, hogy pályázatok nincsenek rá. Ami lett volna, ahhoz pedig minimum három alkalmazott volt a feltétel és Pest-megyei cég nem is vehette igénybe, a KATÁS vállalkozás meg szintén kizáró ok volt. Mezey Tamás úgy látja a hangzatos pályázatokat pont azok nem vehetik igénybe akiknek igazán szükségük lenne rá, például a mikrovállakozások, hogy kisvállalkozássá fejlődhessenek.

Egyszerű, de precizitást igénylő technológia
Mezey Tamás kókuszroston termel, ez kerül nedvesen a fertőtlenített szaporító ládákba, majd erre történik a vetés. A magokat külföldről szerzi be, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, Kanadában nagy hagyományai vannak a mikrozöld termesztésnek, így jó fajtákat és nagy kiszerelésben lehet vásárolni. Havonta érkeznek a bio minősítésű magok a termesztéshez. 
Bizonyos fajoknak szükséges az előáztatása a vetés előtt, másoknál ez nem követelmény. Vetés után egy műanyag lappal lefedik a vetést, és lesúlyozzák térkövekkel. Ezt a takarást mindennap le kell szedni a permet-öntözés idejére. Amikor a magok csírázni kezdenek, felnyomják a fedést, ekkor ezt eltávolítják és következik a néhány napos sötét szakasz (black out), amikor teljes sötétségben vannak a csírázó magok egy tálca burkolat alatt. Ennek a termesztési fázisnak két fontos szerepe is van. Egyrészt ilyenkor beindulnak azok a magok is, melyek valamiért lemaradtak, így méretben sokkal egyöntetűbb lesz az állomány a vágási időre. De fontos az ekkor bekövetkező etioláció is, hiszen a szárak megnyúlnak a sötétben. A hosszabb szárak a majdani betakarítási mennyiségre is jó hatással vannak, de azért is fontos a hosszabb szár, mert így jobban vágható a mikrozöld, és könnyebben betartható az a minőséggel kapcsolatos alapkövetelmény, hogy a kókuszrostból semennyi ne kerüljön a késztermékbe, mondta a szakember.
Ezután kerülnek a LED-es, fehér fényű lámpák alá a tálcák, ahol a kis növények nagyon hamar -sokszor órák alatt beszíneződnek. A világítótestek 6500 K-s (hideg fehér) LED fénycsövek. A természetes fényen termesztés nem megoldás, a napfény nem lenne kontrollálható hol ilyen, hol olyan szögben süt évszaktól, napszaktól függően, meg sokszor (főleg télen) nem is elegendő a napfény intenzitása. A mesterséges megvilágítás állandó, így tervezhetőbbé válik vele a termesztés, említette Mezey Tamás.
A kultúra során semmilyen növényvédő szer nem alkalmazható, ezért kell a tálcákat fertőtleníteni, a páratartalmat optimálisan tartani, és ventilátorokkal állandóan mozgatni a levegőt, mert azt nem szereti a penész. Az öntözésre használt jelentős mennyiségű víz is hivatalosan bevizsgált, ivóvíz minőségű fúrt kútból származik. A kókuszrostban semmilyen tápanyag nincs, tehát a mikrozöld a magban lévő keményítőből, tápanyagokból fejlődik ki a vágási méretig. Van olyan faj, ami hat nap alatt vágható a vetéshez képest, és van, aminek két hét a termesztési ideje. A cékla válik a leglassabban vágáséretté, leggyorsabb a retek, napraforgó és a zöldborsó. Minden fajnak megvan a maga technológiája, ami kicsit eltér a többitől. A rukkola sokkal több öntözést igényel a többi mikrozöldhöz képest és esetében nincs black out fázis, mert könnyen berohad. A rukkola a legrövidebb ideig eltartható a kínálatból, ez víztartalmával lehet összefüggésben. 
Télen-nyáron 19,5-20,5 fok van a termesztő helyiségben, de ennek ellenére érzik a növények, hogy éppen milyen évszak van. Télen minden kicsit lassabban nő, tavasszal felgyorsul a fejlődés, ekkor 1-2 nappal hamarabb lesznek vágásérettek a tálcák, mint a hidegebb hónapokban.
Egyszerre több, mint száz tálca van termesztésben, de különböző fázisokban. E rotáció miatt mindennap van vetés, a kicsírázottak átrakása a black outba, onnan a már megfelelő méretűek kirakása fényre, a készek vágása, a termesztő tálcák fertőtlenítése és újra vetés. Annak érdekében, hogy mindig legyen késztermék, folyamatosan kell vetni, és átrakni a tálcákat egyik fázisból a másikba, mondta a tulajdonos. 
Összesen 17 féle mikrozöldet termesztenek, de a technológia kritikus pontja mindegyiknél az öntözés. Ha túl kevés vizet kap, akkor nem fejlődik, ha túl sokat akkor bepenészedhet az állomány. Arra is figyelni kell, hogy vágás előtt a tálcák kikerüljenek a termesztő helyiségből egy alacsonyabb páratartalmú helyre, és ott történjen a vágás, a „szüret”, így szárazabban dobozolva és hűtőben tárolva 7-10 napig megtartják kiváló minőségüket, frissességüket a mikrozöldek. 
A kenderrostos termesztés még automatizálható is lehetne ellentétben a kókuszrosttal, mert az beállítható ár-apály rendszerű árasztásos termesztésre, ám az emberi kontrollt nem lehet automatizálni. Ahogy növekszik a növény egyre kevesebb vizet igényel, tehát emiatt sem igazán automatizálható és minden reggel ott kell lenni, szemrevételezni melyiknek mire van szüksége az állománynak. A mikrozöld termesztésben nincs hátradőlés, nincs szabadnap, nincs hétvége, nincs ünnepnap, nincs nyaralás s aki ebbe belevág hamarosan rájön, hogy a saját börtönét építgeti tudtán kívül, hangsúlyozta Mezey Tamás.

Kínálat kialakítása: legyen finom és jól nézzen ki!
A Mikro Kertész- urban farming vállalkozás kínálatába kerülő fajokat úgy válogatja össze Mezey Tamás, hogy mind ízükben, mind látványukban gasztronómiai élményt nyújtsanak. A tulajdonos gyakran kísérletezik, legutóbb például lencsét vetett – próbaképp-, de mire vágható lett keserűvé vált, így ez nem lesz termesztésbe állítva. A zsázsa is kesernyés ízű, csípős lecsengéssel de azt ennek ellenére keresik. 
A petrezselyem és a bazsalikom termesztésével leálltak, mert bár nagyon ízletesek voltak, de ezek nagyon lassú kultúráknak bizonyultak. Egy hónap mire elkészültek, tehát üzletileg sem érte meg. Rengeteg helyet foglalt, hosszú ideig, mialatt nagy energia input emelte az előállítási költséget. 
A hétvégi piacozás a fő értékesítési csatorna és hét közben mennek a kiszállítások az éttermekbe, és viszonteladókhoz, emellett webshopot is működtetnek.
A piacokon sokan nem ismerik a különbséget a csírák és mikrozöldek között, de nyitottak az emberek. Mostanában a csírák kicsit veszítenek a népszerűségükből a mikrozöldek javára, aminek oka, hogy a csírákon rajta van a mag, amit sokan nem kedvelnek, valamint a csíráknak egymáshoz hasonlóbb az íze, a különböző fajokból készülteknek is, míg a mikrozöldek íze sokkal differenciáltabb a fejlettségük miatt, az ízek erőteljesebbek.
A Római parton és a Czakó kertben (szombatonként) és a Tűzoltó utcai Pancs Gasztroplacc (vasárnaponként) termelői piacok közönsége kedveli a színes retekfélék mikrozöldjeit, de a különlegesebb mizuna (mustár-spenót hibrid) is jól fogy. A kialakult kereskedelmi tapasztalat alapján lehet megbecsülni, hogy miből mennyit termesztenek. 
A borsó mikrozöldet is sokan kedvelik édeskés íze miatt. Ezt kis tálcákban kókuszrostban is veszik a fogyasztók és otthon frissen vágják le. Ennek előnye, hogy tényleg a felhasználás előtt percekkel lehet vágni ám hátránya, hogy ha túl sokáig tartják otthon, és túlfejlődik, akkor beltartalmi szempontból nem biztos, hogy optimális időben lesz szedve.
A piacokra vitt dobozokban (250, 500, 750 ml) a mikrozöldeket előző este vágják, és csomagolják, a vegyeseket pedig a piacon rakják össze a vevők kérésének megfelelően. Értékesítéskor egységárak vannak, azaz a hosszabb idejű kultúrák sem drágábbak, mint ahogy a téli fűtési szezonban a magasabb költségeket sem lehet a termék árába beépíteni. Ez az egységáras értékesítés azért is optimális, mert a vásárlók szeretik a keverékeket, így sok olyan doboz megy a piacokra, melyek több fajt tartalmaznak. A cékláért és a lila retekért sem adnak többet a vásárlók azért, mert kétszer annyiba kerül a magjuk, mondta Mezey Tamás az ár képzésének alapjait.
A tulajdonos úgy tartja, hogy aki ezt a munkát felvállalja, és belekezd, az legyen konkurencia, akkor is tiszteli. De sokan elkezdik, mert milyen „cuki”, aztán abbahagyják, mert amilyen kicsi növényekről van szó, azzal fordítottan arányosan, rengeteg munka van vele. Kis növény nagy meló…
A mikrozöld termesztés előnye, hogy gyorsan pörög, de relatíve rövid az eltarthatósági ideje és a hűtésre is figyelni kell. A gyorsaságnak hátránya is van, mindennap vannak rutinszerűen elvégzendő feladatok, mint az öntözés, vagy az átrakás a csírázás után a black out részbe, majd a fényre. Egy hagyományos zöldségkultúránál vannak munkacsúcsok, aztán egy ideig nem kell annyit törődni a növénnyel a következő munka fázisig. A mikrozöldek esetén a vetéstől a betakarításig mindennap munkacsúcs van, és magára hagyott mikrozöld azonnal büntet!
Ez egy prémium termék, de ennek ellenére nem nagyon lehet árat emelni akkor sem, ha a költségek növekednek. A mag és a kókuszrost beszerzés euróban történik, ez most nem túl ideális helyzet… A mikrozöldek ára relatíve magas, nem összehasonlítható mondjuk a kígyóuborkával, vagy a paprikával. Kilós árban nézve sokkal drágább, de sokkal kevesebb is kell belőle a konyhába, említette a termelő.

Szeretik a konyhakészt
A legtöbb ember kész terméket akar fogyasztani, nem divat már az otthoni előkészítése, fogyasztásra késszé tétele a termékeknek, így az élő tálcást csak a borsóban keresik. Ennek látszólagos előnye, hogy nincs levágva, a vevő tényleg a fogyasztás előtt vághatja le magának. De ha túl nő kidől, akkortól „fásodik”, tehát elrontható… Akkor kell szedni, azon a napon amikor a beltartalma a csúcson van. A minőség szempontjából ezért nem előnyös az élő tálcás értékesítés. Van étterem, amely élő tálcásként veszi a mikrozöldeket, de a séfnek nincs ideje öntözni, hely sem nagyon van a konyhában a tálcát tárolni, a fény sem megfelelő, tehát bár elsőre azt gondolná az ember, hogy mennyivel előnyösebb az élő tálcás értékesítés, de a gyakorlatban ez Tamáséknak nem vált be. A minőséget nem tudják tartani, ha nem megfelelőek a körülmények és nincs meg a termesztési rutin. Ha nincs szellőzés, begombásodik, túlnő... naponta akár centimétereket. Akkortól, hogy megdőlt, már nem is lehet rendesen vágni és bevizesedik, egyesével meg nem lehet állítgatni. Tamás nem ollóval, hanem egy nagyon éles késsel vágja a mikrozöldeket, mert ezzel a módszerrel a szélek is jól vághatók.

Melyik mikrozöld milyen?
A napraforgó ropogós, füstös, enyhén mogyorós jellegű édeskés ízű. Fogyasztása jót tesz a csontoknak, ízületeknek, de a keringési rendszernek is.
A mustár csípős, mustáros ízű. Levelei élénk zöldek, a szárak sárgásak. Immunerősítő hatású, de a látást és a szív működését is támogatja.
A zöldborsó zsenge, édes, kis földes íz világgal, a gyerekek kedvence. A koriander nagyon karakteres ízű, egyébként megosztó növény van, aki imádja van aki gyűlöli, a dél-amerikai, kelet-ázsiai ételek tipikus fűszere. A retek csípős, kicsit borsos ízű, levelei zöldek, szára pink (nyílretek) vagy lila színű (rambo retek). A cékla is nagyon látványos élénkpiros szárával és sötétzöld leveleivel. Sok benne a béta karotin, a kálium, kalcium és a C-vitamin. 
A karalábé enyhén édes-sós, karalábé íze van, lilás látványos szárszíne jól díszíti az ételeket. A rukkola is általános immunerősítő hatása miatt kedvelt, íze mogyorós-borsos jellegű.
A brokkoli segíti az emésztést, amire enyhén kesernyés íze is utal. A mizuna enyhén csípős, a japán wasabi-s íz világot idézi. Ezek mellett termesztenek még amarántot, káposztát, vízi tormát, metélő hagymát (snidling) és jelenleg kísérleteznek repcével, vörös herével, s folyamatosan új magokkal. 

A búzafűlé is keresett termék
A búzafű frissen préselt leve bizonyítottan számos területen segít egészségünk megőrzésében vagy éppen helyreállításában. Magas klorofill tartalma növeli a vörösvérsejtszámot, ezáltal javítja a szervezet oxigénellátását, stabilizálja a vércukorszintet, általános immunerősítő és regeneráló hatású. A búzafű leve értékes és könnyen emészthető fehérjeforrás. A búzafű levét préselés után rövid időn belül el kell fogyasztani, hogy értékes tápanyagai a lehető legjobban hasznosuljanak. Tartósítani fagyasztással lehet. A búzafű frissen préselt levét jégkocka tartókba töltik, és mélyhűtött állapotban szállítják. A Mikro Kertésznél a búzafüvet bio-, tönkölybúzából termesztik, ezért az íze édeskés, kellemes. Sokszor magunkkal viszik a présgépet a piacokra, így meg is lehet kóstolni, és 2 deciliteres üvegekben hazavihető. Az ajánlott napi mennyiség 4 cl (azaz három jégkockányi búzafűlé) reggel éhgyomorra, de regeneráló, egészségjavító célból akár napi két-három alkalommal 4 cl javasolt. A búzafű levéből fagyasztott jégkockát célszerű kis pohárba téve úgy felmelegíteni, hogy egy nagyobb, meleg vízzel teli pohárba tesszük, így 15 perc alatt felolvad. Mikrohullámú sütőbe tenni tilos, mert elveszítheti mindazt a jótékony hatást, amiért fogyasztjuk.